Úristen, egy hónapos kihagyás - el sem hiszem. Gyerekek, megint nem tudok mással jönni, csak a bocsánatkérésemmel, hisz nagyon sokminden közbejött - szülinapok, tanulás, látogatások, nyaralás, doramázás, (ezek közt pedig egy új blogot is elkezdtem amit viszont csak tél körül fogok publikálni) így nagyon kevés időm volt. De, bocsánatkérésemként megírtam szerintem életem eddigi leghosszabb fejezetét, amit remélem örömmel olvastok majd!^^
Az új design mellett egyébként bevezettem még egy változást - úgy döntöttem végül, hogy jelenidőben kezdek el írni. Sokkal, de sokkal egyszerűbb nekem így, szóval remélem így is tetszeni fog nektek a blog.
Na, de elég a szövegelésből, ahogy mindig, kritikákat és cseréket szívesen várok, jó olvasást! :)
Jimin Szemszögéből
- Nem csöngettek? - ráncolja homlokát, tekintetét még mindig a tévére szegezve Hobi-hyung, majd miután senki sem válaszol, kicsörtet az ajtóhoz. Minket nem nagyon érdekel vendégünk, tovább foglalkozunk azzal, amit eddig csináltunk - eszünk, zenét hallgatunk, tévét nézünk vagy alszunk.
- J-jimin-ah! - hallom csapattársamat remegő hangját, mire gyorsan kisétálok az ajtóhoz. Utam közben ráeszmélek, mi is történik - apu van itt. Lépteim egyre inkább lelassulnak, amikor viszont a padlóról észreveszem a visszatükröződött fényt, tudatosul bennem, hogy nincs visszaút, nem tudok elfutni és bezárkózni a szobámba, - mondjuk szerintem sehogy sem kíséreltem volna meg ezt az értelmetlen műveletet - így minden erőmet összeszedve tekintetemet a földről lassan felfelé vezetem, ahol ahogy képzeltem, apám és az emberei állnak.
- Mehetünk? - mosolyog rám erőltetetten - kivételesen figyelmes, nem akar beégetni mások előtt.
Rápillantok a Hyungomra, aki szemöldökét összehúzva mustrál, hisz jól tudja hogy itt valami nem lesz rendben. Nincs más választásom, kisétálok, az ajtót pedig lassan behajtom magam mögött. Apám arcáról egyből lefagy a mosoly, ezen viszont meg sem lepődök. Karjaimat magabiztosan összefonom a mellkasom előtt, majd kezdeményezek.
- Mit szeretnél?
- Elérted, amit akartál, feladtam. Nem érdekel már, mit csinálsz, békén hagytalak egy évig, és ezentúl sem fogsz érdekelni. Egy feltétellel - válaszol nekem felszegett fejjel, én pedig kíváncsian várom mondandóját. - Eljegyzed az egyik cég örökösét.
Elképedve bámulok rá, rövid idő után pedig egy halvány mosoly jelenik meg az arcomon. Biztos vagyok benne, hogy ezt ő sem gondolja komolyan, hisz tudja hogy semmiért sem mennék bele.
- Nem érdekel ha van barátnőd, vagy hogy nem tetszik a lány, eljegyzed, pár évvel később pedig összeházasodtok. Ha nem engedelmeskedsz, tönkreteszem a karrieredet - sóhajt egyet, majd szánakozóan felém pillant és mellém lép. - Tudod, hogy képes vagyok rá.
Kezembe egy gyűrött papírt tuszkol, majd szúrós tekintetemre még egy utolsó pillantást vetve elindul a lift felé.
Meg sem várva, hogy eltűnjön a látókörömből, belépek a lakás ajtaján és a szobám felé veszem az irányt. Szemem sarkából látom ahogy 5 - mivel Suga szokás szerint a szobájában alszik vagy a stúdiójában van - kíváncsi tekintet szegül rám, ezekkel viszont nem foglalkozva folytatom utamat a faajtóhoz amit végül becsapok magam mögött.
Egy nagy sóhajt hangoztatva elterülök rendetlen ágyamban, és a plafont kezdem el mustrálni.
Kikapcsolódás kéne - úgy érzem magam, mintha újra az az ember lennék aki még a debütálásom előtt voltam. Nem mintha annyit változtam volna, de teljesen más szemszögből látom a dolgokat és mivel egy abszolút más környezetbe kerültem, más emberekkel, lehetetlen volt nem megváltoznom.
Lassan emelem fel nehéznek tűnő szemhéjaimat, majd a kialudt csilláromat pillantom meg. Elaludtam - ez megmagyarázza a kiszáradt torkomat és az elzsibbadt karomat amire ráfeküdtem.
Halk kopogást hallok az ajtóm felől, mire automatikusan felülök.
- Hm?
Jungkook résnyire nyitja az ajtót, fejét pedig bedugja - kíváncsian kukucskál be, amíg meglát engem az ágyon.
- Mit csinálsz? - ül le mellém miután teljesen kinyitja az ajtót és idesétál hozzám. Egyszerre szeretném neki elmondani az összes bajomat és egyszerre szeretném hogy békén hagyjon. Kérdésére, válaszul csak egy vállvonást adok, majd kíváncsian figyelem, mit fog mondani.
- Apád - harapja be az ajkát, én pedig kérdőn pillantok rá. - Mit mondott?
Végül az első opciót választom - még ha nem is fogom neki kiönteni az egész lelkemet, jól fog esni ha legalább néhány dolgot elmondok neki.
- El kell jegyeznem valami cégnek a lányát - villantok egy halvány, szánakozó mosolyt, majd az elképedt arcára pillantok.
- És mit fogsz csinálni?
Egy pillanatra elgondolkozok, de ahogy felteszem magamnak ezt a kérdést, a fejem üres marad és tippem sincs, mit válaszoljak - ergo, magam sem tudom.
Újabb vállvonásomra egy sóhajjal reagál, majd kezét a hátamra teszi. Arcomat mindkét tenyerembe temetem, majd miután eszembe jut egy unrealisztikus de a helyzetemre ideális ötlet, felkapom a fejem és izgatottan pillantok Jungkook felé.
- Szökjünk el!
- Mi?! - bámul rám elképedve, mintha nem értette volna a mondatomat. - Persze, szökjünk.
Egy őszinte de lágy nevetést hangoztat - mintha azt hinné, csak vicceltem - így rájövök hogy valóban nem egy véghezvihető tervet találtam ki.
- Hát.. végülis, nem mintha olyan nagy baj lenne az hogy eljegyzed. Vagy de? - bámul rám kérdőn.
Igaza van, hisz azt még visszamondhatom - de szerelmes úgy sem valószínű, hogy leszek, így nem lesz vele sok problémám. Amíg nem tudódik ki, teljesen mindegy.
Előhúzom a zsebemből az összegyűrt, pici cetlit, majd Jungkookhoz közelebb nyújtva vele együtt elolvasom - "Choi Jin Hee, Kedd, Droptop kávézó 5-kor".
- Miért ilyen biztos, hogy el mész?
- Gőzöm sincs - válaszolok, majd visszagyűröm a kisméretű papírt a zsebembe. - Akkor holnap nélkülem gyertek haza.
Bólint egyet, majd feltápászkodik és megáll az ajtó előtt.
- Kezdődik a broadcast, ne legyél ilyen nyomott. Fighting, hyung! - mosolyog rám kedvesen, nekem pedig újra visszajön a kedvem - a rajongók. A rajongók miatt meg kell tennem, másképp az egész karrieremnek vége, és ők is szomorúak lesznek.
- Hjaaaa, de sokan vannak! - mutat a laptop képernyőjére Hobi, ahol egyre gyorsabban növekedik a nézők száma. Az eszméletlenül gyorsan pörgő chat tele van szívecskékkel, egyéb jelekkel és a nevünkkel - az érzés, ami minden egyes alkalommal elfog, amikor látom ezeket, leírhatatlan. A hálám szintén kifejezhetetlen az Army-k felé, hogy foglalkoznak velünk, jót akarnak nekünk, mindig mellettünk állnak és hogy néha saját magunk helyett is aggódnak értünk. Továbbá, minden, amit elértünk, nekik köszönhető.
- "Jungkook oppa, jelenleg van valaki akit szeret.. - olvassa fel a kérdést a játékos kedvében lévő V, arcáról viszont azonnal lehervad a mosoly és a szájához kap - az ügynökségünk a szívünkre kötötte, hogy nem szabad személyes kérdésekre válaszolnunk. Mindenki kínosan röhögni kezd, majd egy rövidebb idő után NamJoon köszörüli meg a torkát.
- Válaszolj - vonja meg a vállát a leader, mire mindannyian elképedten néztünk rá.
- Végülis, legalább az összes szerelmi-botrány eltűnik egy időre - helyeselte Jin a fiatalabbikat, mi pedig mindannyian Jungkook-ot bámuljuk, a választ várva. Az arcát elönti a pír, és látom hogy gondolkozni kezd. Vajon kin? Minae?
Legjobb barátomat látva, hogy zavarban van, szívesen közbeszólnék, a témát terelve, de őszintén szólva énis kíváncsi vagyok a válaszára.
Egy kínos, széles mosoly jelenik meg az arcán, majd lassan rázni kezdi a fejét.
- Nincs - komolyodik el az arca, amin még mindig egy halvány mosolyt pihentet.
A kínos hangulatnak a bandatagok lassan véget vetnek, és újabb hülyülésekbe kezdenek. Nagyrészt én is részt veszek benne, de válasza után kicsit elkezdtem érdeklődni a kapcsolata iránt azzal a lánnyal, így elkezdem levázolni a helyzeteket - sokszor mennek együtt haza, a szabadidejében minimum 1-2 órát vele tölt. Eddig, ha tetszett neki valaki, mindig elmondta, hisz kiskorunk óta ismerjük egymást - most nem létezik, hogy ne tetsszen neki, miért nem szól róla egy szót sem? Nem bízik már meg bennem?
- Oh! Letelt az egy óra, el kell köszönnünk - biggyeszti le a száját Hobi, majd elkezd integetni. A következő pillanatban mindenkinek a kezébe terem a telefonja, az időt bámulva. Szomorú kifejezésekkel köszönünk el, a chat pedig tele van marasztaló szövegekkel. Miután kinyomjuk a broadcastet, mindenki megy a dolgára - Jin a vacsorát főzni, V Hobival tévét nézni, Suga és a leader a stúdióba, én pedig Jungkook-ot keresni, aki a szobája felé veszi az irányt.
Rápillantok a Hyungomra, aki szemöldökét összehúzva mustrál, hisz jól tudja hogy itt valami nem lesz rendben. Nincs más választásom, kisétálok, az ajtót pedig lassan behajtom magam mögött. Apám arcáról egyből lefagy a mosoly, ezen viszont meg sem lepődök. Karjaimat magabiztosan összefonom a mellkasom előtt, majd kezdeményezek.
- Mit szeretnél?
- Elérted, amit akartál, feladtam. Nem érdekel már, mit csinálsz, békén hagytalak egy évig, és ezentúl sem fogsz érdekelni. Egy feltétellel - válaszol nekem felszegett fejjel, én pedig kíváncsian várom mondandóját. - Eljegyzed az egyik cég örökösét.
Elképedve bámulok rá, rövid idő után pedig egy halvány mosoly jelenik meg az arcomon. Biztos vagyok benne, hogy ezt ő sem gondolja komolyan, hisz tudja hogy semmiért sem mennék bele.
- Nem érdekel ha van barátnőd, vagy hogy nem tetszik a lány, eljegyzed, pár évvel később pedig összeházasodtok. Ha nem engedelmeskedsz, tönkreteszem a karrieredet - sóhajt egyet, majd szánakozóan felém pillant és mellém lép. - Tudod, hogy képes vagyok rá.
Kezembe egy gyűrött papírt tuszkol, majd szúrós tekintetemre még egy utolsó pillantást vetve elindul a lift felé.
Meg sem várva, hogy eltűnjön a látókörömből, belépek a lakás ajtaján és a szobám felé veszem az irányt. Szemem sarkából látom ahogy 5 - mivel Suga szokás szerint a szobájában alszik vagy a stúdiójában van - kíváncsi tekintet szegül rám, ezekkel viszont nem foglalkozva folytatom utamat a faajtóhoz amit végül becsapok magam mögött.
Egy nagy sóhajt hangoztatva elterülök rendetlen ágyamban, és a plafont kezdem el mustrálni.
Kikapcsolódás kéne - úgy érzem magam, mintha újra az az ember lennék aki még a debütálásom előtt voltam. Nem mintha annyit változtam volna, de teljesen más szemszögből látom a dolgokat és mivel egy abszolút más környezetbe kerültem, más emberekkel, lehetetlen volt nem megváltoznom.
Lassan emelem fel nehéznek tűnő szemhéjaimat, majd a kialudt csilláromat pillantom meg. Elaludtam - ez megmagyarázza a kiszáradt torkomat és az elzsibbadt karomat amire ráfeküdtem.
Halk kopogást hallok az ajtóm felől, mire automatikusan felülök.
- Hm?
Jungkook résnyire nyitja az ajtót, fejét pedig bedugja - kíváncsian kukucskál be, amíg meglát engem az ágyon.
- Mit csinálsz? - ül le mellém miután teljesen kinyitja az ajtót és idesétál hozzám. Egyszerre szeretném neki elmondani az összes bajomat és egyszerre szeretném hogy békén hagyjon. Kérdésére, válaszul csak egy vállvonást adok, majd kíváncsian figyelem, mit fog mondani.
- Apád - harapja be az ajkát, én pedig kérdőn pillantok rá. - Mit mondott?
Végül az első opciót választom - még ha nem is fogom neki kiönteni az egész lelkemet, jól fog esni ha legalább néhány dolgot elmondok neki.
- El kell jegyeznem valami cégnek a lányát - villantok egy halvány, szánakozó mosolyt, majd az elképedt arcára pillantok.
- És mit fogsz csinálni?
Egy pillanatra elgondolkozok, de ahogy felteszem magamnak ezt a kérdést, a fejem üres marad és tippem sincs, mit válaszoljak - ergo, magam sem tudom.
Újabb vállvonásomra egy sóhajjal reagál, majd kezét a hátamra teszi. Arcomat mindkét tenyerembe temetem, majd miután eszembe jut egy unrealisztikus de a helyzetemre ideális ötlet, felkapom a fejem és izgatottan pillantok Jungkook felé.
- Szökjünk el!
- Mi?! - bámul rám elképedve, mintha nem értette volna a mondatomat. - Persze, szökjünk.
Egy őszinte de lágy nevetést hangoztat - mintha azt hinné, csak vicceltem - így rájövök hogy valóban nem egy véghezvihető tervet találtam ki.
- Hát.. végülis, nem mintha olyan nagy baj lenne az hogy eljegyzed. Vagy de? - bámul rám kérdőn.
Igaza van, hisz azt még visszamondhatom - de szerelmes úgy sem valószínű, hogy leszek, így nem lesz vele sok problémám. Amíg nem tudódik ki, teljesen mindegy.
Előhúzom a zsebemből az összegyűrt, pici cetlit, majd Jungkookhoz közelebb nyújtva vele együtt elolvasom - "Choi Jin Hee, Kedd, Droptop kávézó 5-kor".
- Miért ilyen biztos, hogy el mész?
- Gőzöm sincs - válaszolok, majd visszagyűröm a kisméretű papírt a zsebembe. - Akkor holnap nélkülem gyertek haza.
Bólint egyet, majd feltápászkodik és megáll az ajtó előtt.
- Kezdődik a broadcast, ne legyél ilyen nyomott. Fighting, hyung! - mosolyog rám kedvesen, nekem pedig újra visszajön a kedvem - a rajongók. A rajongók miatt meg kell tennem, másképp az egész karrieremnek vége, és ők is szomorúak lesznek.
- Hjaaaa, de sokan vannak! - mutat a laptop képernyőjére Hobi, ahol egyre gyorsabban növekedik a nézők száma. Az eszméletlenül gyorsan pörgő chat tele van szívecskékkel, egyéb jelekkel és a nevünkkel - az érzés, ami minden egyes alkalommal elfog, amikor látom ezeket, leírhatatlan. A hálám szintén kifejezhetetlen az Army-k felé, hogy foglalkoznak velünk, jót akarnak nekünk, mindig mellettünk állnak és hogy néha saját magunk helyett is aggódnak értünk. Továbbá, minden, amit elértünk, nekik köszönhető.
- "Jungkook oppa, jelenleg van valaki akit szeret.. - olvassa fel a kérdést a játékos kedvében lévő V, arcáról viszont azonnal lehervad a mosoly és a szájához kap - az ügynökségünk a szívünkre kötötte, hogy nem szabad személyes kérdésekre válaszolnunk. Mindenki kínosan röhögni kezd, majd egy rövidebb idő után NamJoon köszörüli meg a torkát.
- Válaszolj - vonja meg a vállát a leader, mire mindannyian elképedten néztünk rá.
- Végülis, legalább az összes szerelmi-botrány eltűnik egy időre - helyeselte Jin a fiatalabbikat, mi pedig mindannyian Jungkook-ot bámuljuk, a választ várva. Az arcát elönti a pír, és látom hogy gondolkozni kezd. Vajon kin? Minae?
Legjobb barátomat látva, hogy zavarban van, szívesen közbeszólnék, a témát terelve, de őszintén szólva énis kíváncsi vagyok a válaszára.
Egy kínos, széles mosoly jelenik meg az arcán, majd lassan rázni kezdi a fejét.
- Nincs - komolyodik el az arca, amin még mindig egy halvány mosolyt pihentet.
A kínos hangulatnak a bandatagok lassan véget vetnek, és újabb hülyülésekbe kezdenek. Nagyrészt én is részt veszek benne, de válasza után kicsit elkezdtem érdeklődni a kapcsolata iránt azzal a lánnyal, így elkezdem levázolni a helyzeteket - sokszor mennek együtt haza, a szabadidejében minimum 1-2 órát vele tölt. Eddig, ha tetszett neki valaki, mindig elmondta, hisz kiskorunk óta ismerjük egymást - most nem létezik, hogy ne tetsszen neki, miért nem szól róla egy szót sem? Nem bízik már meg bennem?
- Oh! Letelt az egy óra, el kell köszönnünk - biggyeszti le a száját Hobi, majd elkezd integetni. A következő pillanatban mindenkinek a kezébe terem a telefonja, az időt bámulva. Szomorú kifejezésekkel köszönünk el, a chat pedig tele van marasztaló szövegekkel. Miután kinyomjuk a broadcastet, mindenki megy a dolgára - Jin a vacsorát főzni, V Hobival tévét nézni, Suga és a leader a stúdióba, én pedig Jungkook-ot keresni, aki a szobája felé veszi az irányt.
- Jungkook-ah! - szólok utána, ahogy kissé eltávolodunk a többiektől. Kíváncsi s kedves tekintettel fordul vissza felém, én pedig lassú lépteimnek véget vetve megállok előtte.
- Van rám egy kis időd?
Szemöldökét felvonja és egy lágy mosoly jelenik meg az arcán. Bólint egyet, majd a terasz felé biccent és nekem hátat fordítva elindul az üvegajtó felé.
- Mit szeretnél, hyung? - hajol ki a fémkorláton, a forgalmas utcára pillantva. Egy pillanatig habozok, nem tudom hogyan térjek rá a témára. "Mi a kapcsolatod vele?", "Nem bízol már bennem?"
- Az előbb hazudtál? - választom ki végül a kérdésemet, amit kíváncsi tekintettel teszek fel. Jungkook a kérdés hallatán jobbra - azaz felém - kapja a fejét, és egy pillanatra elbambul. Tekintetét végül a földre vezeti, de épp csak annyira, hogy látható legyen az arca - amiből le tudom venni, hogy gondolkozik. Sóhajtok egyet, és erőt veszek magamon.
- Nem bízol már bennem?
Újabb kérdésemre szemöldökét összehúzza és felém fordul.
- Hyung, erről szó sincs, annyi az egész, hogy magam sem tudom. Tudod, hogy mindent elmondok neked..
Hirtelen nem tudom mit ért ezalatt, és hogy most mi is a konkrét válasza.
- Akkor tetszik neked az a lány? Nem is, jársz vele? - bököm ki végül, amire valóban kíváncsi vagyok. Újabb elbambulás és időzés, csak ezúttal egy kis pirulással megfűszerezve - talán fél elmondani?
- Nem, nem járok vele - kezdi mondandóját határozottan. - De észre sem vettem, és egyre több időt akarok vele tölteni. Szeretek vele lenni, de nem tudom mit érzek iránta. Amikor megkérdezték, hogy szerelmes-e vagyok valakibe, teljesen lefagytam, hisz meglepődtem, hogy ő jutott eszembe. Azóta csak az jár a fejemben, hogy miért, és hogy mi is van közöttünk.
- Na? Szótlan lettél? - hajol kicsit közelebb Jungkook, én pedig felébredek bambulásomból.
- Oh, bocsánat. Nem tudom, hogy segítsek, tölts vele több időt és akkor biztos rájössz, mit érzel iránta. Segítek majd összejönni, ígérem - mosolygok rá. Egy újabb kínos mosoly jelenik meg az arcán, én pedig egy vállpaskolás után elmegyek mellette.
- Lehetséges, hogy neked tetszik?
Már a küszöböt lépném át, amikor nem hiszek a fülemnek - nekem? Ő?
Felfutott szemöldökökkel fordulok vissza, majd halkan elnevetem magam.
- Ezt mégis honnan jött?
- Csak elég sok időt töltöttetek együtt ti is és eddig mindig elég furcsán viselkedtetek előttünk - vakargatja a fejét, kissé kínosan.
Igaz - nem egyszer beszéltem vele. Ha a közelben volt, általában őt pásztáztam, rá szavaztam a szavazáson, megvédtem, elmentem érte és még sorolhatnám. Miért volt mindez? Nem tudom - de ha Jungkook közeledni szeretne felé, abba kell őket hagynom.
- Ha nem mondasz semmit, igennek veszem.. - sóhajt egyet, majd az ellenkező irányba fordul. - Akkor most mit csináljunk?
- Dehogy is, egyáltalán nem tetszik nekem. Tudod, hogy nem bírom azt a lányt - nevettem bíztatóan, bármi lelkiismeretfurdalás nélkül - hisz nem hazudtam.
- Tényleg? - fordul újra az én irányomba, ezúttal egy reményteli tekintettel, én pedig mosolyogva bólintok egyet. Igen, tényleg.
J-Hope Szemszögéből
[másnap]
- Minae-ah! - hallok egy halkan suttogó ismerős hangot, ami a csendbe maradásomra késztet. Lassan tolom arcomat a bőrömet súroló falon a vége felé, majd a banda Maknae-jét pillantom meg az előbb említett lány mögött állva. Minae mosolyogva fordul felé, ezzel az ellenkező irányba tervezett lépteinek véget vetve, majd röviden int egyet.
- Ma szabad vagy? - kérdezi Jungkook egy reményteli arccal - szóval teljesen rá van akadva a lányra. Nekünk hogy-hogy nem szólt?
A lány alsó ajkát lebiggyesztve rázza meg a fejét majd sóhajt egyet - most vajon kifogás jön, vagy az igazság?
- Nem tudok, dolgoznom kell.
Hogy ez valóban így van-e, se a tekintetéből, se a kivetéséből nem tudom levenni, így kíváncsian figyelem őket tovább.
- Te dolgozol? - szalad fel a szemöldöke Kook-nak, a lány pedig határozottan bólint egyet. - Hjaa, nem is tudtam. Hol?
- Nem nagy cucc, egy kávézóban - nevetgél - Csak kellett valami, ami lefoglal.
- Ah, értem. Egyszer majd meglátogatlak - borzolja meg minimum tíz centiméterrel kissebb lánynak a haját, majd mindketten a zaj felé kapják fejüket - egy csapat lány csörtet be a folyósóra.
- Jobb ha megyek - harapja be a száját, majd újabb intéssel köszön el tőle. A fiú vigyorogva integet neki vissza, majd helyéről nem mozdulva bámulja ahogy a lány elsétál.
- Aish, mégis mikor fogod bevallani neki? - motyogja magában ajkát harapdálva és sarkon fordul. Biztos mérges lenne, ha tudná, hogy hallgatóztam - de jogos, hisz tényleg nem szabadott volna. Már az elejétől fogva tudtam, hogy sokat van a társaságában és hogy Jiminnek is köze van hozzá, de mi a bandaként mégsem ismerjük nagyon, ennek pedig - bármi különös szándék nélkül - véget szeretnék vetni, és megismerni őt, elvégre Jungkook láthatóan érez valamit iránta. Karórámra egy pillantást vetve elkezdek az osztályterem felé sétálni, Minae útvonalát követve.
Rengeteg emberrel találtam szembe magam - mindannyian beszélgettek, ettek, vagy éppen az állva alvást fontolgatták. Ahogy megpillantottak, volt akik integettek, voltak akik féltékeny pillantásokat lövelltek felém, vagy akik csak a barátaikkal együtt mutogattak rám.
- Az az a lány, igaz? - hallok meg egy duruzsló hangot.
- Ah, aki elvileg Jiminnel jár? - válaszol neki egy másik, mire én akaratlanul is feléjük fordulok, majd megtorpanok.
- Ki? - kérdezem, kíváncsian várva válaszát. A lány a folyósó végére mutat, ahol négy lány vesz körül egyet. Lassan lépkedek oda, majd ahogy közelebb érek, nagyobb réseken sikerül meglátnom az említett lányt - aki nem más mint Minae. Széles vigyor jelenik meg az arcomon, majd közelebb sétálok hozzájuk, ahogy pedig ezt észreveszik, azonnal felém fordulnak.
- Oh, J-Hope!
- Oppa!
- Veled mi van? Letámadtak? - nevetgélek az unott arcú lányra, aki mire észreveszi, hogy hozzá beszélek, elmosolyodik.
- Unatkoznak - néz végig az elképedt lányokon.
- O-oppa! Igaz, hogy ő Jiminnel jár?! - szólal meg az egyik, remegő hanggal, én pedig egy szaftos nevetéssel válaszolok.
- Ne terjesszetek hülyeségeket - mutogatok játékosan a rajongókra - Minae, te pedig gyere velem.
Összehúzott szemöldökkel nézi ahogy odasétálok hozzá, majd kezemet a hátán pihentetve sétálok tovább. Ennek hatására ő is követi lépteimet és kíváncsian bámul rám.
- Tényleg? - fordul újra az én irányomba, ezúttal egy reményteli tekintettel, én pedig mosolyogva bólintok egyet. Igen, tényleg.
J-Hope Szemszögéből
[másnap]
- Minae-ah! - hallok egy halkan suttogó ismerős hangot, ami a csendbe maradásomra késztet. Lassan tolom arcomat a bőrömet súroló falon a vége felé, majd a banda Maknae-jét pillantom meg az előbb említett lány mögött állva. Minae mosolyogva fordul felé, ezzel az ellenkező irányba tervezett lépteinek véget vetve, majd röviden int egyet.
- Ma szabad vagy? - kérdezi Jungkook egy reményteli arccal - szóval teljesen rá van akadva a lányra. Nekünk hogy-hogy nem szólt?
A lány alsó ajkát lebiggyesztve rázza meg a fejét majd sóhajt egyet - most vajon kifogás jön, vagy az igazság?
- Nem tudok, dolgoznom kell.
Hogy ez valóban így van-e, se a tekintetéből, se a kivetéséből nem tudom levenni, így kíváncsian figyelem őket tovább.
- Te dolgozol? - szalad fel a szemöldöke Kook-nak, a lány pedig határozottan bólint egyet. - Hjaa, nem is tudtam. Hol?
- Nem nagy cucc, egy kávézóban - nevetgél - Csak kellett valami, ami lefoglal.
- Ah, értem. Egyszer majd meglátogatlak - borzolja meg minimum tíz centiméterrel kissebb lánynak a haját, majd mindketten a zaj felé kapják fejüket - egy csapat lány csörtet be a folyósóra.
- Jobb ha megyek - harapja be a száját, majd újabb intéssel köszön el tőle. A fiú vigyorogva integet neki vissza, majd helyéről nem mozdulva bámulja ahogy a lány elsétál.
- Aish, mégis mikor fogod bevallani neki? - motyogja magában ajkát harapdálva és sarkon fordul. Biztos mérges lenne, ha tudná, hogy hallgatóztam - de jogos, hisz tényleg nem szabadott volna. Már az elejétől fogva tudtam, hogy sokat van a társaságában és hogy Jiminnek is köze van hozzá, de mi a bandaként mégsem ismerjük nagyon, ennek pedig - bármi különös szándék nélkül - véget szeretnék vetni, és megismerni őt, elvégre Jungkook láthatóan érez valamit iránta. Karórámra egy pillantást vetve elkezdek az osztályterem felé sétálni, Minae útvonalát követve.
Rengeteg emberrel találtam szembe magam - mindannyian beszélgettek, ettek, vagy éppen az állva alvást fontolgatták. Ahogy megpillantottak, volt akik integettek, voltak akik féltékeny pillantásokat lövelltek felém, vagy akik csak a barátaikkal együtt mutogattak rám.
- Az az a lány, igaz? - hallok meg egy duruzsló hangot.
- Ah, aki elvileg Jiminnel jár? - válaszol neki egy másik, mire én akaratlanul is feléjük fordulok, majd megtorpanok.
- Ki? - kérdezem, kíváncsian várva válaszát. A lány a folyósó végére mutat, ahol négy lány vesz körül egyet. Lassan lépkedek oda, majd ahogy közelebb érek, nagyobb réseken sikerül meglátnom az említett lányt - aki nem más mint Minae. Széles vigyor jelenik meg az arcomon, majd közelebb sétálok hozzájuk, ahogy pedig ezt észreveszik, azonnal felém fordulnak.
- Oh, J-Hope!
- Oppa!- Veled mi van? Letámadtak? - nevetgélek az unott arcú lányra, aki mire észreveszi, hogy hozzá beszélek, elmosolyodik.
- Unatkoznak - néz végig az elképedt lányokon.
- O-oppa! Igaz, hogy ő Jiminnel jár?! - szólal meg az egyik, remegő hanggal, én pedig egy szaftos nevetéssel válaszolok.
- Ne terjesszetek hülyeségeket - mutogatok játékosan a rajongókra - Minae, te pedig gyere velem.
Összehúzott szemöldökkel nézi ahogy odasétálok hozzá, majd kezemet a hátán pihentetve sétálok tovább. Ennek hatására ő is követi lépteimet és kíváncsian bámul rám.
- Most ez furán hangozhat, de szeretnélek jobban megismerni - fonom össze karjaimat a mellkasom előtt és kíváncsian figyelem reakcióját.
- Ti Bangtan fiúk szerettek ismerkedni, mi? - nevetgél halkan, én pedig elmosolyodok. Nem az én típusom, de megértem Jungkook-ot - eszméletlen aranyos, szép, és az akaratereje is vonzó.
- Most már nincs időnk, de mostantól beszélgessünk picit, oké? - borzolom meg a haját a Maknae példáját követve.
- Oké - mosolyog miközben hosszú, vékony ujjaival a frufruját kezdi el fésülgetni. - Hjaa, rengeteg közös szokásotok van.
- De azért kérdeznék valamit - komolyodok el, miután egy hangos nevetést hangoztatok. Kíváncsian fordul felém, majd megáll.
- Honnan szedik, hogy Jimin barátnője vagy?
Ártatlannak, kedvesnek és aranyosnak tűnik, de nem tudom, mennyire megbízható - lehetséges hogy mindkettőt hülyíti?
- Csak félreértés az egész - suttogja kissé feldúltan - A szokásos szívózásának más látszatot keltett.
- Oh, értem. Elbeszélgessek vele? - ajánlom fel neki kissé megkönnyebbülve, de ő kedves tekintettel megrázza a fejét. Egy aprót bólintok és miután besétálunk az osztályterembe, boldogan látom hogy az emberek már hozzánk szoktak s nem ugranak ki a bőrükből, ha meglátnak.
Rajtam kívül már az egész banda elhelyezkedett és elfoglalta magát valamivel, így példájukat követve énis leülök a nekem lefoglalt helyre.
- Mink lesz? - csenem el Jimin kávéját és belekortyolok.
- Ofői - sóhajt, italának eltűnésével mit sem foglalkozva és tovább nézegeti telefonja képernyőjét. A következő pillanatban a csengő megszólalása után körülbelül tíz másodperccel az ofőnket pillantjuk meg akiből kivételesen sugárzik a jókedv.
- Gyerekek! - sétál oda a tanári asztalhoz, majd gyorsan helyetfoglal. - Ma játsszunk! Négy csoportra osszátok magatokat és két csapat játsszon egymás ellen.
Gondolom, mivel nőtt a létszámunk öttel, könnyebb lesz elosztani mindenkit.
- Nos, ki az a kettő aki cserben hagy minket? - nevetgél a leader miután észreveszi hogy nem lehetünk mindannyian egy csoportban.
- Én megyek - jelentkezik a maknae derülten, mire elmosolyodok - biztos vele szeretne lenni.
- Énis! - jelentem ki, majd végignézünk az embereken, akik felsorakoztak mellettünk. Tekintetemmel Minae-t keresgélem, aki barátnőjével ül a padban, nem foglalkozva azzal, hogy nekik is össze kéne állniuk valakivel - bár valószínű hogy a maradékot várja.
- Minae! - kiabálok oda neki a fanokért fájó szívemet figyelmen kívül hagyva. Jungkook és Minae meglepődve pillantanak felém, mire intek neki egyet, hogy jöjjön ide.
- Most komolyan? Ő? - hallom meg Jimin hangját a hátam mögül, majd az eseményeket figyelő rajongókra pillantok.
- Kéne még valaki - vakargatom a fejem, majd társamra pillantok.
- Minae, válassz te - mosolyog rá a lányra Jungkook, a rajongók pedig susmorogni kezdenek. A többi fiú féltékeny pillantásokat lövell felénk, mi pedig Minae válaszára várunk - ajkát beharapva néz végig a tömegen ahol egy tucat ugráló és visítozó lány álldogál.
- Hye Jin-ah - mutat végül egy feketehajú, vékony lányra - rózsaszín, pici ajkai elé emeli a kezét, majd odaszalad hozzá s ölelgetni kezdi.
- Akkor mi elkezdjük - vigyorog a szomorkodó lányokra V, majd elhelyezkedünk - néhányan az asztalokon, néhányan a székeken.
- Amúgy mit kéne játszanunk? - gondolkozik el Suga, majd kérdésén mindannyian agyalni kezdünk.
- Gondolom nekünk kell kiválasztani - veti fel Taehyung.
- Nem mondod? - kezd el röhögni a leader, a fiatalabbik pedig kínosan nevetgél.
- Nekem lenne egy ötletem - szólal meg félénken HyeJin, majd elvörösödve fogadja mindenki tekintetét. - Nos, mindenki kitalál egy dalt aminek elmondja a szövegét és mindkét csapatból egy valakinek ki kell találnia az előadót és a címet. Aki először eltalálja az továbbjut, a másik pedig kiesik.
- Ez jó! - csapja össze a tenyerét Jimin - van, hogy órákig hallgatja az új, illetve felkapott zenéket, így biztos tetszik neki az ötlet.
- Akkor mindenki találjon ki egy dalt, de ne legyen túl egyértelmű - bólogat a leader, mire mindenki agyalásba kezd.
- Mindenkinek megvan? - néz végig rajtunk Jin, miután pedig mindenki bólint, kíváncsian várjuk az első játékosokat.
- Jungkook, te mondd a szöveget, én kitalálom - szólok a maknaenak, aki aprókat bólogat.
- Akkor innen én megyek - jelentkezik V és kíváncsian várja a fejleményeket.
- "Noie nun ko ib nal manjideon ni son-gil jageun sontopkkaji da yeojeonhi neol neukkil su itjiman" - szövegel Jungkook már majdnem énekelve.
- Taeyang Sunbae 'Eyes Nose Lips'! - vágom rá talán öt másodperccel V után.
- Hja, ez nagyon könnyű volt! - szidja Suga a vigyorgó maknae-t. Alsó ajkamat lebiggyesztve fogadom a tényt, hogy kiestem s a következő kört kezdem el várni.
- Én találok - emeli fel a kezét Minae barátnője - talán HyeSun volt a neve?
- Én mondom - jelentkezik Jin, majd egy harmadik felet kezdünk el keresni.
- Akkor én találok innen - szólal meg Jimin. Az összes tekintet Jinre szegül, aki végül elkezdi feladatát.
- "Nareul saranghandago, nal gidaryo watdago, tell me, tell me"
- Tell Me! - nyögi be végül a lány.
- Az előadó, az előadó! - suttogja neki Minae bíztatva.
- Wonder Girls, Tell Me - sóhajt egyet Jimin, majd egy büszke vigyor ül ki az arcára.
- Okééé, Hyesun kiesett - csettint egyet Suga.
- Ú, én akarom mondani! - jelentkezek lelkesen. Végül a jelentkezők rajtam kívül Minae és Suga lettek, akik rám fókuszálva várták a szöveget.
- "geureolttaen i noraereul chokollaet cheoreom geonae meogeoyo pigonhaedo achim jeomsim bap jom chaenggyeo meogeoyo"
- Juj, ezt ismerem, de nem ugrik be! - harapdálja ajkait Yoongi, én pedig a gondolkozó Minae-re pillantok.
- Zion.T, ez biztos - bólogat, mire helyeslően csettintek egyet s felcsillan a szeme - Eat!
- Aish! - gyalázkodik a fiú, mivel mindenki arcára mosolyt csal.
A végefelé már csak négyen maradnak - Rapmon, Jungkook, Minae és Jimin - közülük a következő páros is gyorsan meglesz, ami a szövegért felelős Jiminből, találgatókként pedig Jungkook és Namjoon-ból áll.
- "geu hansum seokkin geudae nunbiccgwa tto nal dadogideon geudae useumgwa.." - mondogatja már-már dalolva, a fiúk viszont csak bámulnak ki a fejükből.
- Gőzöm sincs, tényleg - röhögi el magát a maknae, majd a leaderre pillant. - Te tudod?
- Dehogy tudom - rázza a fejét. - Van itt valaki aki tudja?
Kissé előrehajolva próbálja mindenki végigpásztázni a kört, az egyetlen aki jelentkezik az viszont csak Minae.
- SG Wannabe? - kérdezi felvont szemöldökkel, majd büszkén szemléli a bólogató fiút.
- Ilyenkor mi történik? - kérdezi kíváncsian a maknae.
- Mindketten kiesnek - vonja meg a vállát Jin, mi pedig mindannyian - a két játékost kivéve - helyeslően bólintunk egyet.
- Na, ki vállalja a szöveget? -
- Úgyis nyerek - motyogja magában egy félmosollyal az arcán, majd a szemeit forgató lányra pillant.
- És akkor mi lesz, ha nyersz? - fordul felé a lány mogorván. Egy ideig egymás szemét vizslatják, ennek pedig Jimin vet véget a válaszával.
- Igaz, kell valami büntetés is, nem igaz? - nevetgél gonoszan - Mondjuk, egy hónapig a szolgám lehetnél.
- Oh, hogy növeld az egód? - mosolyog szarkasztikusan a lány. - És ez miből áll?
- Azt teszed amit kérek, ugráltatlak, utánam futkározol egész nap - vigyorog álmodozva, én pedig kezdek egyre mérgesebb lenni.
- Hyung, találj ki valami mást - utasítja a maknae Jimin-t, ekkor viszont Minae arcán jelenik meg egy mosoly.
- Okés, ha ez rád is vonatkozik.
- Call? - pillant felé kihívóan a fiú, a lány pedig édes mosollyal bólogat.
- Call.
- Ti Bangtan fiúk szerettek ismerkedni, mi? - nevetgél halkan, én pedig elmosolyodok. Nem az én típusom, de megértem Jungkook-ot - eszméletlen aranyos, szép, és az akaratereje is vonzó.
- Most már nincs időnk, de mostantól beszélgessünk picit, oké? - borzolom meg a haját a Maknae példáját követve.
- Oké - mosolyog miközben hosszú, vékony ujjaival a frufruját kezdi el fésülgetni. - Hjaa, rengeteg közös szokásotok van.
- De azért kérdeznék valamit - komolyodok el, miután egy hangos nevetést hangoztatok. Kíváncsian fordul felém, majd megáll.
- Honnan szedik, hogy Jimin barátnője vagy?
Ártatlannak, kedvesnek és aranyosnak tűnik, de nem tudom, mennyire megbízható - lehetséges hogy mindkettőt hülyíti?
- Csak félreértés az egész - suttogja kissé feldúltan - A szokásos szívózásának más látszatot keltett.
- Oh, értem. Elbeszélgessek vele? - ajánlom fel neki kissé megkönnyebbülve, de ő kedves tekintettel megrázza a fejét. Egy aprót bólintok és miután besétálunk az osztályterembe, boldogan látom hogy az emberek már hozzánk szoktak s nem ugranak ki a bőrükből, ha meglátnak.
Rajtam kívül már az egész banda elhelyezkedett és elfoglalta magát valamivel, így példájukat követve énis leülök a nekem lefoglalt helyre.
- Mink lesz? - csenem el Jimin kávéját és belekortyolok.
- Ofői - sóhajt, italának eltűnésével mit sem foglalkozva és tovább nézegeti telefonja képernyőjét. A következő pillanatban a csengő megszólalása után körülbelül tíz másodperccel az ofőnket pillantjuk meg akiből kivételesen sugárzik a jókedv.
- Gyerekek! - sétál oda a tanári asztalhoz, majd gyorsan helyetfoglal. - Ma játsszunk! Négy csoportra osszátok magatokat és két csapat játsszon egymás ellen.
Gondolom, mivel nőtt a létszámunk öttel, könnyebb lesz elosztani mindenkit.
- Nos, ki az a kettő aki cserben hagy minket? - nevetgél a leader miután észreveszi hogy nem lehetünk mindannyian egy csoportban.
- Én megyek - jelentkezik a maknae derülten, mire elmosolyodok - biztos vele szeretne lenni.
- Énis! - jelentem ki, majd végignézünk az embereken, akik felsorakoztak mellettünk. Tekintetemmel Minae-t keresgélem, aki barátnőjével ül a padban, nem foglalkozva azzal, hogy nekik is össze kéne állniuk valakivel - bár valószínű hogy a maradékot várja.
- Minae! - kiabálok oda neki a fanokért fájó szívemet figyelmen kívül hagyva. Jungkook és Minae meglepődve pillantanak felém, mire intek neki egyet, hogy jöjjön ide.
- Most komolyan? Ő? - hallom meg Jimin hangját a hátam mögül, majd az eseményeket figyelő rajongókra pillantok.
- Kéne még valaki - vakargatom a fejem, majd társamra pillantok.
- Minae, válassz te - mosolyog rá a lányra Jungkook, a rajongók pedig susmorogni kezdenek. A többi fiú féltékeny pillantásokat lövell felénk, mi pedig Minae válaszára várunk - ajkát beharapva néz végig a tömegen ahol egy tucat ugráló és visítozó lány álldogál.
- Hye Jin-ah - mutat végül egy feketehajú, vékony lányra - rózsaszín, pici ajkai elé emeli a kezét, majd odaszalad hozzá s ölelgetni kezdi.
- Akkor mi elkezdjük - vigyorog a szomorkodó lányokra V, majd elhelyezkedünk - néhányan az asztalokon, néhányan a székeken.
- Amúgy mit kéne játszanunk? - gondolkozik el Suga, majd kérdésén mindannyian agyalni kezdünk.
- Gondolom nekünk kell kiválasztani - veti fel Taehyung.
- Nem mondod? - kezd el röhögni a leader, a fiatalabbik pedig kínosan nevetgél.
- Nekem lenne egy ötletem - szólal meg félénken HyeJin, majd elvörösödve fogadja mindenki tekintetét. - Nos, mindenki kitalál egy dalt aminek elmondja a szövegét és mindkét csapatból egy valakinek ki kell találnia az előadót és a címet. Aki először eltalálja az továbbjut, a másik pedig kiesik.
- Ez jó! - csapja össze a tenyerét Jimin - van, hogy órákig hallgatja az új, illetve felkapott zenéket, így biztos tetszik neki az ötlet.
- Akkor mindenki találjon ki egy dalt, de ne legyen túl egyértelmű - bólogat a leader, mire mindenki agyalásba kezd.
- Mindenkinek megvan? - néz végig rajtunk Jin, miután pedig mindenki bólint, kíváncsian várjuk az első játékosokat.
- Jungkook, te mondd a szöveget, én kitalálom - szólok a maknaenak, aki aprókat bólogat.
- Akkor innen én megyek - jelentkezik V és kíváncsian várja a fejleményeket.
- "Noie nun ko ib nal manjideon ni son-gil jageun sontopkkaji da yeojeonhi neol neukkil su itjiman" - szövegel Jungkook már majdnem énekelve.
- Taeyang Sunbae 'Eyes Nose Lips'! - vágom rá talán öt másodperccel V után.
- Hja, ez nagyon könnyű volt! - szidja Suga a vigyorgó maknae-t. Alsó ajkamat lebiggyesztve fogadom a tényt, hogy kiestem s a következő kört kezdem el várni.
- Én találok - emeli fel a kezét Minae barátnője - talán HyeSun volt a neve?
- Én mondom - jelentkezik Jin, majd egy harmadik felet kezdünk el keresni.
- Akkor én találok innen - szólal meg Jimin. Az összes tekintet Jinre szegül, aki végül elkezdi feladatát.
- "Nareul saranghandago, nal gidaryo watdago, tell me, tell me"
- Tell Me! - nyögi be végül a lány.
- Az előadó, az előadó! - suttogja neki Minae bíztatva.
- Wonder Girls, Tell Me - sóhajt egyet Jimin, majd egy büszke vigyor ül ki az arcára.
- Okééé, Hyesun kiesett - csettint egyet Suga.
- Ú, én akarom mondani! - jelentkezek lelkesen. Végül a jelentkezők rajtam kívül Minae és Suga lettek, akik rám fókuszálva várták a szöveget.
- "geureolttaen i noraereul chokollaet cheoreom geonae meogeoyo pigonhaedo achim jeomsim bap jom chaenggyeo meogeoyo"
- Juj, ezt ismerem, de nem ugrik be! - harapdálja ajkait Yoongi, én pedig a gondolkozó Minae-re pillantok.
- Zion.T, ez biztos - bólogat, mire helyeslően csettintek egyet s felcsillan a szeme - Eat!
- Aish! - gyalázkodik a fiú, mivel mindenki arcára mosolyt csal.
A végefelé már csak négyen maradnak - Rapmon, Jungkook, Minae és Jimin - közülük a következő páros is gyorsan meglesz, ami a szövegért felelős Jiminből, találgatókként pedig Jungkook és Namjoon-ból áll.
- "geu hansum seokkin geudae nunbiccgwa tto nal dadogideon geudae useumgwa.." - mondogatja már-már dalolva, a fiúk viszont csak bámulnak ki a fejükből.
- Gőzöm sincs, tényleg - röhögi el magát a maknae, majd a leaderre pillant. - Te tudod?
- Dehogy tudom - rázza a fejét. - Van itt valaki aki tudja?
Kissé előrehajolva próbálja mindenki végigpásztázni a kört, az egyetlen aki jelentkezik az viszont csak Minae.
- SG Wannabe? - kérdezi felvont szemöldökkel, majd büszkén szemléli a bólogató fiút.
- Ilyenkor mi történik? - kérdezi kíváncsian a maknae.
- Mindketten kiesnek - vonja meg a vállát Jin, mi pedig mindannyian - a két játékost kivéve - helyeslően bólintunk egyet.
- Na, ki vállalja a szöveget? -
- Úgyis nyerek - motyogja magában egy félmosollyal az arcán, majd a szemeit forgató lányra pillant.
- És akkor mi lesz, ha nyersz? - fordul felé a lány mogorván. Egy ideig egymás szemét vizslatják, ennek pedig Jimin vet véget a válaszával.- Igaz, kell valami büntetés is, nem igaz? - nevetgél gonoszan - Mondjuk, egy hónapig a szolgám lehetnél.
- Oh, hogy növeld az egód? - mosolyog szarkasztikusan a lány. - És ez miből áll?
- Azt teszed amit kérek, ugráltatlak, utánam futkározol egész nap - vigyorog álmodozva, én pedig kezdek egyre mérgesebb lenni.
- Hyung, találj ki valami mást - utasítja a maknae Jimin-t, ekkor viszont Minae arcán jelenik meg egy mosoly.
- Okés, ha ez rád is vonatkozik.
- Call? - pillant felé kihívóan a fiú, a lány pedig édes mosollyal bólogat.
- Call.
